Immár 10. alkalommal tartottuk meg népszerű közönségrendezvényünket április 24-én. A Kísérletbazár az elmúlt évtizedben a nyugat-dunántúli régió legnagyobb tudománynépszerűsítő rendezvényévé vált, amely egyedülálló bemutatkozási lehetőséget nyújt kreatív, innovatív, kísérletező általános és középiskolás diákcsapatoknak, valamint a Széchenyi István Egyetem egyes képzéseit is bemutatja.
A nap során a látványos kísérleteket közel 150 látogató is megtekintette. A bemutatók után pedig Dr. Schlégl Ádám, ortopéd-traumatológus szakorvos, a HUNOR Magyar Űrhajós Program élettudományi koordinátora, korábbi űrhajósjelöltje tartott előadást, „Út az űrbe - a HUNOR-program” címmel. Külön öröm volt számunkra, hogy Ádám már másodjára járt a Mobilisben, és az izgalmas előadása után kísérletezett is kollégáinkkal.
A nyilvános programokat követően a díjak átadására zárt körben került sor.
A zsűri idén az első három hely mellett két különdíjat is kioszthatott az Uni-Elite Sport Club és a Magyar Innovációs Szövetség jóvoltából. Továbbá az első és a harmadik helyezett a Széchenyi István Egyetem és a Mobilis ajándékcsomagját, a második helyezett pedig a BOSCH felajánlását vehette át.
Szívből gratulálunk a díjazott csapatoknak!
Eredmények:
I. Rádió Hullámlovasok (Pető Julianna, Szeder Gergely)
II. Jedlik Labs (Buda Bálint, Nagy Bence, Tamtom Péter Marcell)
III. AI meg a fadoboz (Doros Ákos, Pirger Olivér, Szigeti Balázs, Jász Zétény)
Különdíj (Magyar Innovációs Szövetség): AI meg a fadoboz
Különdíj (Uni-Elite Sport Club): LED IT BEE (Rózsavölgyi Száva, Wimmer Armand, Varga Dóra)
Kísérletbazár 2026 nyertes standok szakmai tartalma
Első helyezett: Rádióhullám-lovasok
Szeder Gergely, aki az SZE-Mobilis Diákakadémia tagja és a Kazinczy Ferenc Gimnázium diákja, a Mobilisben épített egy rádióteleszkópot, amellyel kimutatható a Tejútrendszer rádiósugárzása, pontosabban a Tejútban található rengeteg hidrogén atom rádió tartományú sugárzása. A hidrogénatom alapállapotban is kétféleképpen lehet. A proton és az elektron spinje lehet párhuzamos vagy ellentétes egymással. Amikor a párhuzamos állásból (kis valószínűséggel) átmegy az ellentétes állásba egy kis energia szabadul fel, és ez a kis energia egy hosszú 21 cm-es hullámhosszú elektromágneses sugárzásként jelentkezik. Ez összemérhető a régi GSM telefonok hullámhosszával ezért ahol telefonálni lehet, ott ezt is ki lehet mutatni. Mivel hidrogén leginkább a Tejút síkjában található, ezért a teleszkópot annak irányába fordítva megjelenik a rádiójel, míg a Tejútra merőlegesen tartva eltűnik az.
Második helyezett: Jedlik Lab
A Jedlikesek több kísérlettel érkeztek az idei Bazárra. Köztük volt az idei Magyarországi CanSat versenyen döntőbe jutott CanSat is, melynek működését minden érdeklődőnek megmutatták.
Építettek továbbá egy Wirtz-szivattyú modellt, mellyel remekül szemléltették az eszköz működését, amint koncentrikusan csökkenő sugárral egy menetben felcsévélt csővel miként lehet, akár számottevő magasságba vizet felemelni. Az idei IYPT (International Young Physicists Tournament) verseny egyik problémáját is bemutatták a közönségnek, amelyben a hagyományos Newton-bölcsőben nem mechanikai ütközések továbbítják a lendületet és a mozgási energiát, hanem jóval nagyobb hatótávolságú mágneses kölcsönhatások. Így az ütközések már nem tekinthetők pillanatszerű eseményeknek, amitől az egész mozgás bonyolultabbá válik.
Harmadik helyezett: AI meg a fadoboz
Szintén az SZE-Mobilis Diákakadémiáról került ki ez a csapat is, akik bemutatták, hogy a modern kísérletezési gyakorlatban bizony az alapvető barkácsolási készségek, a modern számítógépes anyagmegmunkáló eszközök használata, valamint a programozás és az AI ismerete is kiszolgálja a fizikai kutatást. A központi eszköz egy diffúziós ködkamra, amely képes láthatóvá tenni ionizáló sugárzások részecskéit, származzanak azok akár egy hegesztőpálcából, a kozmikus háttérsugárzásból vagy a természetes környezeti radioaktivitásból. A részecskék a túlhűtött gőzben ködcsíkokat húznak, melyek alakjából következtetni lehet arra, hogy milyen részecske haladt át a kamrán. Ezzel a módszerrel a kozmikus müonok, a radioaktív forrásból származó alfa-részecskék és a béta bomlás elektronjai viszonylagos pontossággal ránézésre megkülönböztethetők. Itt jön a képbe a mesterséges intelligencia. Megfelelően betanított modell hozzánk hasonlóan felismeri a nyomképeket, és így képes nekünk meg is számolni őket, vagyis a fizikusnak nem kell a kamra fölött görnyednie órákig, ezt megteszi egy kamera és egy számítógép helyette. De hogy jön ide a fadoboz? Akármilyen furcsa is, a ködkamra hatékony lehűtéséhez használt cseppfolyós nitrogén tárolására egy az egyik csapattag által kitalált megtervezett és lézervágóval lapra vágott fadoboz lett a leghatékonyabb megoldás.
